Joggal tevődik fel a kérdés: -a Bihar megyei időközi tanácselnökválasztáson miért csak a liberálisok indítanak jelöltet?
Sokan úgy gondolják, ez a volt megyei elnök, az ideiglenes államfő, Ilie Bolojan szenátor mesterkedése, aki egyszerre két vasat tart a tűzben.
Megyei alelnöki, illetve nagyváradi alpolgármesteri pozíciót ígérhet potenciális ellenfeleinek, a PSD-nek vagy az RMDSZ-nek, esetleg mindkettőnek egyidőben, amennyiben nem indítanak ellenjelöltet.
Igaz ezt csak szóban, nem írásban, mert tudja, verba volant, scripta manent.
Bár utódjának, Micea Mălan ideiglenes elnöknek áll a zászló, Ilie Bolojan el szeretne kerülni mindennemű meglepetést, még a kisarányú győzelmet is, ami a liberálisok számára presztízsveszteség lenne.
Ellenfeleinek non-combatant (nem harcoló) álláspontja több szempontból is megkérdőjelezhető, hisz korábban, igaz más választási rendszerben, de mindkét alakulatnak volt Bihar megyei tanácselnöke.
Az utóbbi tíz-tizenöt évben gyenge teljesítményt nyújtó Bihar megyei PSD még nem heverte ki egyes vezetőinek plágium, illetve okirathamisítás és hivatali visszaélés miatti lejáratását, nem képes, vagy nem is akar megújulni.
A PSD megyei vezetői számára a dolce far niente (édes semmittevés) fontosabb, mint egy makulátlan előéletű, megfelelő képességű és végzettségű jelölt elindítása, mert az később valószínű veszélyeztethetné pozíciójukat.
Elképzelhető, egyelőre a PSD országos vezetése sem erőlteti a Bolojannal való konfrontációt, erre ráér az államfőválasztás eredményének függvényében, ha a helyzet (kudarc) úgy kívánja.
A Bihar megyei RMDSZ vezetősége számára is kényelmesebb a legutóbb alkalmazott módszer, mint helyi kampánnyal bajlódni.
Eszerint, mivel a helyhatósági választások megelőzik a parlamentit, jó főpróba szenátor- vagy képviselőjelöltet indítani a tanácselnöki székért, a majdani sikeres parlamenti megmérettetés érdekében.
Mindkét alakulat esetében a nem harcoló attitűd hátulütője, hogy a hangoztatott ígéretek ellenére, saját jelölt nélkül Biharban, aki kampányolva bejárná a megye településeit, nincs hatékony mozgósítás a közös államfőjelölt, Crin Antonescu sikere érdekében sem.
Az igazsághoz tartozik az is, hogy Biharban a liberálisok sem igyekeznek Crin Antonescut népszerűsíteni.
Hozzávetőlegesen tíz az egyhez az arány, Mircea Mălan tanácselnökjelölt és Crin Antonescu államfőjelölt óriásplakátjai között.
Arról ne is beszéljünk, hogy vitathatatlanul elegánsabb és olcsóbb megoldás lett volna a két jelölt közös reklámfotója, amennyiben nem csak ígérik az államfői kampányt.
Az esetleges kudarc után, ami beláthatatlan következményekkel járna a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, az egymásra mutogatás lesz a nyerő.
Lakatos P.
