Románia kormánya szombaton elfogadta és benyújtotta a Parlamentnek a 2025 évi állami költségvetés szokásosan optimista tervezetét.
Vasárnap a Szociáldemokrata Párt kongresszusa, a liberálisok és az RMDSZ után, elsöprő többséggel elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét. Ezzel a kocka el van vetve, következnek a megmérettetések.
Az első vizsga a 2025 évi állami költségvetés parlamenti elfogadása. Az elmúlt héten a közvélemény figyelmét ugyan lekötötte a Romániától kölcsönzött dák kincs eltűnése a hollandiai Drents Múzeumból egy robbantásos betörés során, mostanra a költségvetésé lett a főszerep.
Egyelőre nem érdemes a konkrét számokkal foglalkozni, mert várhatóak kisebb módosítások, a szakszervezetek és egyes társadalmi csoportok nyomására. Elindul a szokásos húzd meg, ereszd meg játék, lesznek különböző átcsoportosítások a fő hitelutalványozók között, de az Unióval egyeztetett sarokszámok papíron nem változnak.
Az inflációkövető nyugdíjemelés a második félévre marad, ha majd minden jól megy.
Az első vizsgát könnyebben abszolválhatja a kormánykoalíció, mint a következőt.
Addig viszont a kormány pótvizsgázik. Februárban próbálják ugyanis újratárgyalni a helyreállítási tervet az Európai Bizottsággal, mert éles ellentétben az illetékesek optimista megnyilatkozásaival, Románia jelentős lemaradásban van az országos helyreállítási tervvel (PNRR).
Mostanáig 9,405 milliárd eurót kapott meg, ami a 28,511 milliárd eurós keretösszegnek a 31 százaléka.
Az államfőválasztásos megmérettetésre nincs felkészülve a kormánykoalíció. Először történik meg a közös jelöltállítás úgy, hogy a pártokon belül vannak akik finoman szólva, nem lelkesednek Crin Antonescu személyéért.
A szolgálatok is szívesebben látnának a Cotroceni palotában egy kevésbé elvhű elnököt, akinek múltjában estleg fellelhetőek olyan, nem éppen kellemes epizódok, amelyekkel adott esetben befolyásolni lehet az elnök döntéseit.
Láss csodát, egyes, ebben az irányban elkötelezett közösségi médiabeli influenszerek máris elkezdték az aknamunkát.
Nem számít, hogy Crin Antonescu képviselőként és liberális pártelnökként bizonyította elkötelezettségét a demokratikus elvekért, nyugati irányultságát, megpróbálják őt kiégett politikusnak, a múlt emberének beállítani.
A kormánykoalíció alakulatai hétfőtől el kell kezdjék a szívós kampányt, ledolgozni a szuverenista jelöltek helyzeti előnyét, amit felerősít az államfőválasztás első fordulója eredményének kevéssé indokolt és nyilvános dokumentumokkal nem alátámasztott törlése.
Románia nem engedhet meg magának egy ötéves letérőt az eddigi főirányról.
Intő példa a németországi, ahol az elmúlt egy-másfél évtizedben először történt volna olyan, hogy valamelyik mérsékeltként besorolt párt a szélsőjobboldalinak tartott AfD szavazataival visz át egy javaslatot a parlamenten.
A felháborodások és tiltakozások hatására, az utolsó pillanatban, a törvényjavaslatot eredetileg támogató pártok meggondolták magukat, mert semmilyen módon nem akartak együttműködni a szalonképtelennek tartott szélsőséges, unióellenes párttal.
A kormánykoalíció tagjai és választói számára egyértelművé kell tenni, hogy az államfőválasztás ebben az esetben felér egy országos bizalmi szavazással.
Idén megint az a helyzet állhat elő, mint 1996-ban Emil Constantinescu esetében, hogy nem a kisebbik rosszat kell választani, hanem az államelnökségre a jelöltek közül legmegfelelőbb személyt.
Gyakorlatilag és közérthetően, ha a jelölt önhibáján kívül alulmarad a választáson, akkor ez azt jelenti, a koalíció elvesztette a választók többségének bizalmát.
Ez azzal jár, hogy utólag jogosan lehet követelni az előrehozott választásokat, ami könnyen hozhat a bulgáriaihoz hasonló politikai patthelyzetet, amikor egymást követik az előrehozott választások.
A megelőzés mindig jobb, hatékonyabb, mint a gyógyítás.
Lakatos P.
