A két mandátum utáni, az Alkotmány által nem egyértelműen meghatározott hosszabbításban, újévi köszöntőjében Iohannis túltett önmagán.
Az elmúlt öt évfordulón, kivétel nélkül, ecsetelte a lecsengő esztendő nehézségeit, megköszönte a román társadalom helytállását és bízott a javulást hozó következő évben. Ami nem következett be maradéktalanul.
Most viszont, az eredmények felsorolása után, megemlítette a jogosnak minősített társadalmi elégedetlenséget és a politikai osztály hitelvesztését.
Mi több, mintha ő nem lenne részese, felszólította a politikai elitet a felelősség vállalására, a tanulságok levonására és a nem mímelt, hanem valós reformok bevezetésére.
Itt álljunk meg egy pillanatra és a valós reformokkal kapcsolatban emlékeztessük Románia eddigi legkomótosabb államfőjét.
Személyes államelnöki ambíciói, teljes összhangban a titkosszolgálatok érdekelt ármánykodásával, járultak hozzá a 2012 decemberében tartott parlamenti választásokon 60%-os többséget szerző Szociál Liberális Szövetség (USL) 2014 februári felbomlásához és Iohannis államfővé választásához decemberben.
Románia 1990 utáni történelmében az USL számára kínálkozott a legnagyobb lehetőség valós reformok végrehajtására a 60 %-os parlamenti többség birtokában. Elpuskázott lehetőség.
A közös államfőjelölés meghiúsult, ugyanis sikerült egymásnak ugrasztani a két pártelnököt, Victor Pontát és Crin Antonescut, akikkel elhitették, hogy pártjaiknak kötelező saját jelöltet állítania és erre ők a legalkalmasabbak. Így lett végül Iohannisból államelnök. Késő bánat, ebgondolat.
A pártok nem tanultak saját hibáikból. A 2022-23-as egyezségből, a közös államfőjelölt állításból, a 2024-es helyhatósági választásokat követően kihátráltak, teret engedve a populista, szuverenista erőknek.
Ezek jelöltjét csak alkotmánybírósági határozattal sikerült megállítani és új választást kiírni.
Most annyiban különbözik a helyzet a 2014-estől, hogy a kormánykoalíciónak csak szűk többsége van a parlamentben és az állami költségvetés nagy bajban van, amit nehéz orvosolni.
Jó lehetőség Crin Antonescu közös államfőjelölése. Ha megválasztják, talán kihúzza ezt az évet a kormánykoalíció és amennyiben sikeresnek bizonyulnak a gazdasági intézkedések, elkerülhető jövőre az előrehozott választás.
Ehhez az is szükséges, hogy az elkerülhetetlen megszorító intézkedések meghozatalát és magyarázását publikusan, mellszélességgel felvállalják a Nemzeti Liberális Párt vezetői is.
Jelenleg ezt csak a miniszterelnök és az RMDSZ-es pénzügyminiszter teszi, az eddig hangos EP-képviselők sunyítanak, Ilie Bolojan szenátusi elnök mélyen hallgat.
Beigazolódni látszik a régi közmondás: „Szarnak, bajnak nem akad gazdája”.
Lakatos P.
