Most nem a közismert, néha vitatott, makrogazdasági mutatókra utalok, hanem a választások előtti kormányzati túlköltekezésre.
Valószínű Marcel Ciolacu kormányfő nem kérdezte meg az elődje által ezelőtt egy évvel bemutatott, a kormány első mesterséges intelligenciával rendelkező tiszteletbeli tanácsadóját, Ion robotot, követendő-e a magyar választási túlköltekezés példája?
Választási tanácsadói, a cél szentesíti az eszközt orbáni stratégia alkalmazásának elfogadása mellett, néhány lényeges különbségre is felhívhatták figyelmét.
Bár nőtt a költségvetési hiány és az adósságállomány, Románia az EU jó tanulója lett, Brüsszel 16 év után lezárta a Romániára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, jönnek az uniós pénzek, jövőre könnyebb lesz megegyezni a túlzottdeficit eljárásban.
Az orosz-ukrán háború tükrében Románia stratégiai szerepe megnőtt, így a NATO és az EU vezetői egyaránt érdekeltek az ország stabilitásának megőrzésében, ehhez minden segítséget megadnak.
Így, Marcel Ciolacu elérkezettnek látta az időt és a szociál-demokraták szombati kongresszusán, ahol négy ellenszavazattal újraválasztották pártelnöknek, elvállalta a jelöltséget az év végi államfőválasztásra.
Közel egy órás expozéja kormányfői programbeszédnek is beillett, tekintettel a parlamenti választásokra, hisz olyan gazdasági stratégiát is felvázolt, amiben az államfőnek nincs jogköre.
Mindent egy lapra téve úgy számíthatott, ha megválasztják, az új kormányfő feladata lesz a program megvalósítása, ha veszít, akkor pártelnöki és miniszterelnöki státusa is kétséges.
Azzal, hogy beszédében kiemelte a kormány teljesítményét az elmúlt két évben, a bérek és nyugdíjak megemelésében, az energiaárak kordában tartásában, feladta a leckét és lépéskényszerbe hozta nagykoalíciós partnerét.
A liberálisok választhatnak, kilépnek a kormányból és konfrontálódnak a szociál-demokratákkal, elesve az eddigi eredmények részigénylésétől, vagy a stabilitás fontosságának hangoztatásával, se veled, se nélküled típusú kampányt folytatnak.
Az első változat kedvezőbb a szocdemeknek, kisebbségi kormányként, liberális miniszterek nélkül, populista jellegű sürgősségi rendeletekkel is operálhatnak, amelyek parlamenti elbukása esetén hivatkozhatnak a liberális gáncsoskodásra.
Az európai parlamenti választás fő motívuma, a szélsőségek elleni összefogás, sem szerepelt az államfőjelölti expozéban, mint ahogy az országban élő nemzeti kisebbségek problematikája sem.
Valószínű Marcel Ciolacu a második fordulóra tartalékol, hisz leginkább akkor számíthat nagyobb mértékű magyar szavazatokra, figyelembe véve úgy az AUR, mint egyes erdélyi liberális vezetők (Ilie Bolojan, Adrian Cozma, Ciprian Dobre) RMDSZ ellenes megnyilvánulásait.
Ha a következő három hónapban a személyeskedő, lejárató kampányé lesz a főszerep, a választásokat követően nehéz lesz a nagykoalíció újrázása, pedig más megoldás nemigen körvonalazódik, mert egyik párt sem szerezhet abszolút többséget.
Sok függ a liberális válaszlépéstől, ami egy héten belül várható.
Lakatos P.
