A közvetlen, kétfordulós államfőválasztás a legelterjedtebb Európában, 18, főleg kelet-középeurópai országban alkalmazzák. Kivételek a volt szocialista országok közül: Magyarország, Észtország és Lettország.
Romániában 2024 november-decemberében választanak elnököt, 1990 óta közvetlenül. A román elnök jogköre szélesebb, mint a parlamentáris demokráciákban.
Ő a haderő főparancsnoka, a Legfelső Védelmi Tanács elnöke. Jelentősebb szerepe van a külügyek alakításában is, bár az általa kinevezett kormány nem neki, hanem a parlamentnek felelős – ezért sem nevezhető tisztán elnöki rendszernek a romániai berendezkedés.
Négy hónappal a választások előtt a két kormánypárt, a szocialisták, illetve a liberálisok, hivatalosan még nem nevesítettek jelöltet, az egyetlen, függetlenként esélyesként számba vehető Mircea Geoană sem jelentette még be indulási szándékát. (Csak ráutaló magatartást tanúsítottak).
Mióta 2000-ben, amikor Emil Constantinescu államfő nem indult újabb mandátumért bejelentve, hogy őt a „rendszer” – értsd a titkosszolgálatok – legyőzték, a választások előtt itt-ott megalapozottan előtérbe kerül a szolgálatok szerepe. (Lásd Traian Băsescu esetét).
Érdekes, hogy a kiváló parlamenti szónok, a Liberális Párt elnöke 2009-2014 között, Crin Antonescu, aki annak idején nyilatkozataiban a szolgálatok esküdt ellenfele volt és szerinte ők segítették Iohannist 2014-ben liberális államelnök- jelöltséghez, most Eduard Hellviget, a Román Hírszező Szolgálat 2015-2023 közötti igazgatóját látná megfelelő jelöltnek. (Stockholm szindróma?).
A liberálisok bizonytalansága érthető. Eredetileg valószínű, Petr Pavel, a cseh hadsereg egykori főparancsnokának, a NATO Katonai Bizottságát is vezető nyugalmazott tábornokának államfővé választása inspirálta a Nicolae Ciucă volt tábornok jelöléséhez vezető kampánystratégiát.
Viszont, bár a Petr Pavel kommunikációs készségeivel nem rendelkező Ciucă nemsokára megjelenő, Egy katona a haza szolgálatában című könyvének reklámozása három hónap alatt kétmillió euróba került, az összeg a megkötött szerződések szerint novemberig eléri a négymillió eurót, a jelölt csak 20%-on áll a közvéleménykutatásokban, pedig pártja 28%-on van. Félő, hogy nem kerül be a második fordulóba.
Második helyét, nemcsak Mircea Geoană független, hanem a Mentsétek meg Romániát Szövetség üdvöskéje, Elena Lasconi, valamint a szélsőséges AUR elnöke, George Simion is veszélyeztetheti.
A szociál-demokraták hétvégi kongresszusukon valószínű visszautasíthatatlanul Marcel Ciolacu pártelnököt jelölik, azzal a felkiáltással, hogy Romániának húsz év után legyen ismét baloldali elnöke. (A választók 20 százaléka, ha tud ideológiai különbséget tenni a jobb- és baloldal között.)
Ciolacunak akkor van nagy esélye, ha a második fordulóban George Simionnal kerül szembe és megismétlődik az Iliescu-Vadim típusú forgatókönyv.
Nagyon és mindenkivel szemben növeli esélyét, ha többségében kedvező lesz a lakosság számára a szeptember elsejével életbelépő nyugdíjszámítás.
Most sajnálják igazán a liberálisok, hogy a 2021 végi kormányfőcsere-megállapodásnál ők akartak kezdeni, nem bízva abban, hogy a kormánykoalíció kitart a választásokig.
Most a szociál-demokraták vannak nyeregben, a gazdasági megszorítások maradnak jövőre.
Lakatos P.
