Sem Romániában, sem Magyarországon eddig nem volt egyidőben tartott európai parlamenti, valamint helyhatósági (önkormányzati) választás.
Ezzel a nóvummal nehezen birkóznak meg úgy a pártok, mint a közvélemény kutatók és befolyásolók (influenszerek) is. Soha ennyi pénzt nem fordítottak a közvélekedés mérésére és befolyásolására.
Az erre az alkalomra a kormányok számára előnyösen változtatott választási szabályok, a bizonytalanság, a gyorsan változó preferenciák hasonlóak mindkét országban, de vannak említésre méltó sajátosságok is.
Romániában
a jelenlegi kormánykoalíció pártjai (PSD, PNL), sok vitát követően, a se veled se nélküled jegyében, megegyeztek a közös, országos EP-listában, úgymond elejét venni a közvéleménykutatások által jelzett populista, eurószkeptikus erők előretörésének.
A viták fő, de nem nagyon hangoztatott oka, hogy a liberálisok nem akartak egyezséget kötni az év végén tartandó parlamenti és államelnöki választásokra is, a jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján, amelyek meggyőző szociál-demokrata fölényt mutatnak.
Mondják, majd az EP-választások eredményeinek ismeretében eldöntik. Az nem világos, közös lista révén lehet-e tisztázni az országos erőviszonyokat a helyhatósági választások pártokra leadott megyei szavazatai alapján? Kimarad-e a közel 1,8 millió, a közös listára vagy az ellenzékre szavazó bukaresti választó?
Bár hosszú huzavona után megegyeztek a közös bukaresti főpolgármester-jelölt személyében, a közvéleménykutatások adatait figyelembe véve visszavonták a nagy hátránnyal harmadik helyen álló jelöltjüket. Mindkét párt külön jelöltet indít, amihez menetközben a szabályok módosítására volt szükség, de a fővárosi tanácsosi lista marad közös.
Az RMDSZ helyzete nem irigylésre méltó. Az orbáni választási retorika (ellenségkép felmutatása, a brüsszeli vezetés leváltása) átvételével sikerült az összefogás EP-listájának bejegyzése az egység jegyében és jelszavával.
Viszont ez az egység csak részben működik a helyhatósági választásokon, ahol már nem alkalmaztak előválasztást (tisztelet a kivételeknek) és most üt vissza az elmúlt évekbeli szervezeti élet elhanyagolása.
Kérdéses a magyarok részvétele ott, ahol nincs magyar polgármesterjelölt és az elmúlt években a médiák által sugárzott anyaországi brüsszelezés gyökeret vert.
Magyarországon,
az önkormányzati választási törvény megváltoztatása Budapesten egy zászló alá tömörítené az ellenzéki pártokat, amennyiben meg szeretnék őrizni a fővárost.
A 2022-es választási kudarcot követően, a közvéleménykutatások adatai szerint a létükért küzdő kisebb alakulatok, vezetői ambícióból (Momentum), komolyra vált viccből (Magyar Kétfarkú Kutya Párt), jobboldali irányultság (Jobbik), a zöld semlegesség jegyében (LMP), az öt százalékos EP-választási küszöb átlépéséhez, több budapesti körzetben és egyes városokban különutas stratégiát alkalmaznak, ami a FIDESZ-nek kedvezhet.
Az MSZP, a Párbeszéd Zöldek és a Demokratikus Kolíció közös EP választási listája és programja egyértelműen baloldali, szociáldemokrata, zöld, ami siker esetén megerősíti a DK ellenzéki vezetői pozícióját, biztosítva a másik két párt számára is egy-egy EP mandátumot a hétből.
Bonyolítja a helyzetet a kormány propagandagépezete által baloldalinak titulált, a FIDESZ-ből kivált Magyar Péter.
Pedig Orbán Viktor a fociból jól tudhatja, a jobbszélsőtől balra a jobbösszekötő (Aranycsapat, 4-2-4) játszik. Ez a lemondott igazságügyminiszter Varga Judit volt férje, az egykori fideszes Magyar Péter státusza is, aki Orbán leváltása után szívesen együttműködne volt pártjával.
Bajban vannak a közvéleménykutatók, nagyon eltérő adatokat közölnek a választási preferenciákkal kapcsolatban, amire több magyarázat is lehetséges.
Az influenszeresek által, a gyermekek védelméért szervezett többtízezres civil megmozdulás kinyitotta a kormányellenes szabad véleménynyilvánítás zsilipjét, együtt a jó célért reményében.
Erre a felszabadult tömegérzésre épült Magyar Péter jól időzített kormány és ellenzékleváltó retorikája, megspékelve a sokak által tudott, de az ő bennfentesi mivolta miatt hiteles, hatalmi összefonódásokkal.
A felcsigázott közérdeklődést érthetően kiszolgáló média segítségével Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártja (TISZA), több EP mandátumhoz juthat, de a telefonos gyors felmérések nem irányadóak a pártok jövőjével kapcsolatban.
A megrendelő szájíze szerinti közvéleménykutatások eredményei, mindkét országban, túlzott mértékben vannak kihatással a közvélekedésre és a pártok döntéseire, de ez csak utólag derül ki.
Nincs visszaút (alea iacta est).
Lakatos P.
