Elfogadott tézis, hogy a rendkívüli helyzetek, rendkívüli megoldásokat igényelnek.
Az, hogy a rendkívüli helyzet mennyi ideig tart, hányszor és milyen indokkal hosszabbítják meg, mint történt és történik Magyarországon, az az illető kormány és parlament szuverén joga.
Nem kifogásolható, ha a COVID-19 virus okozta járvány elleni gyors és hatásos védekezés reményében a kormányok versenyeztetés nélkül választják ki az egészségügyi beszállítókat, illetve a ténylegesen szükségesnél nagyobb készleteket halmoznak fel.
Természetesen amennyiben a beszerzéseket a korrupció gyanúja lengi körül, azt ki kell vizsgálni. Ez a bűnüldöző szervek feladata.
Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget két szomszédos ország bűnügyi szerveinek eljárása az említett témában.
Romániában, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indítana Florin Cîțu exkormányfő és két volt egészségügyi miniszter ellen, a két évvel ezelőtti vakcinabeszerzések ügyében, ehhez kérte az Államelnöki Hivatal és a Szenátus hozzájárulását.
A vád szerint 2021 végéig 18,5 millió COVID-19 elleni vakcina érkezett, ebből több mint hárommillió raktáron maradt. A kár meghaladja az egymilliárd eurót.
Az ügyészek szerint, az Európai Bizottságnak küldött jelentésből kiderül, Romániában 10,7 millió személy volt jogosult beoltásra. 2021 január 1.-ig 23 millió személy számára lett oltóanyagbeszerzési szerződés megkötve.
Ennek ellenére 2021 március 10.-én még 52.805.690-t rendeltek, 1.005.498.687 euró+ÁFA értékben.
Azt lehetne taglalni, hogy egy hibás, nem megalapozott kormányhatározat miatti kár korrupció-e, vagy amatőr hiba, ezt az illetékes bíróság dönti majd el.
A kormánypárti koalíció vezetői jelezték, zöld utat adnak a vizsgálatnak, honatyáik megszavazzák jövő héten a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését.
Magyarországon jogerősen pert nyert a Transparency International a külügyi tárcával szemben, amelyik elutasította a közérdekű adatigénylést a koronavírusjárvány idején beszerzett lélegeztető gépek ügyében.
A Kormány fellebbezett a Kúriánál.
A tények: 2020 márciusában 2000 lélegeztető gép volt Magyarországon és a legborúsabb forgatókönyv szerint is legfeljebb nyolc és félezerre lehet szükség. A Kormány 17.000 gépet vásárolt, több mint 300 milliárd forint (810 millió euró) értékben, különböző, kétes tulajdonosi hátterű cégektől, a pénzt hongkongi és szingapúri számlákra utalva.
Így egy lélegeztető gép 20 millió forintba került, miközben az Európai Bizottság által szervezett beszerzésben 4,5 millió forintra jött ki a készülék darabára.
Hasonló a helyzet a kínai gyártmányú Sinopharm vakcina esetében is. Kiderült, az 5 millió adagot 30 eurós darabáron vásárolták, miközben Peru 22 euróért, Szenegál 18,5 dollárért vásárolta.
Láss csodát, egyik ügyben sem indult eljárás a korrupciógyanús közpénzköltések miatt.
Mutatis mutandis, míg Romániában közbeszéd tárgya a titkosszolgálatok és a DNA valamint egyes bírók „együttműködése”, addig Magyarországon Polt Péter főügyész tisztában van azzal kinek köszönheti és meddig mandátumát.
Lakatos P.
