A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elvetette a Szociáldemokrata Párttal (PSD) létrehozandó választási szövetség ötletét, így a 2024-ben esedékes mind a négy választáson külön indul.
Kimondva, kimondatlanul, ez megfelel a szociáldemokraták elképzeléseinek. Bár az írott és elektronikus médiában hónapokon keresztül nem cáfolták az együttes indulás lehetőségét, érezni lehetett, örülnének, ha a liberálisok mondanák ki a végszót, terhelje őket a felelősség sikertelenség esetén.
Ez több szempontból is indokolt.
Magyarországtól eltérően, ahol jövőre a FIDESZ érdekében egyidőben tartják az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat, Romániában ezekre más és más időpontban kerül sor.
A különindulás, tekintettel arra, hogy az Európai Parlamentben eltérő képviselőcsoporthoz tartoznak, lehetőséget biztosít politikai nézeteik, elképzeléseik ismertetésére, elfogadottságuk felmérésére.
Így már a júniusi EP-választáson mindegyik politikai alakulat külön-külön megmérettetheti magát, az eredmény sokkal hitelesebb a támogatottságot illetően, mint egy közvéleménykutatás.
Ez a megoldás nem zárja ki, hogy adott esetben, az elért eredmények figyelembevételével, választási szövetséget kössenek a későbbi parlamenti választásra (van rá precedens).
A helyhatósági választásokra készülve a liberálisok már jelezték, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, esetleg máshol is, készek bárkivel közös polgármesterjelöltet állítani az RMDSZ jelöltjével szemben.
A gondot a további koalíciós kormányzás jelenti. A liberális vezetés megpróbál egy fenékkel két lovat megülni. Kormányon lenni és egyidőben ellenzéki attitűdöt tanúsítani, olyan bűvészmutatvány, ami hosszabb távon, a jövő évi parlamenti választásokig, nemigen sikerülhet.
Első jel erre, hogy a vállalkozói és lakossági felháborodást látva, a liberálisok bejelentették, törvénytervezetet nyújtanak be a készpénzfizetés felső határának csökkentését tartalmazó, szeptember 26.-án a kormány felelőségvállalásával elfogadott, október 26.-án kihirdetett reformcsomag módosítására.
Az ügy pikantériája, hogy eredetileg ezt a liberális pénzügyminiszter alárendeltségébe tartozó adóhatóság javasolta és elfogadásakor nem volt olyan koalíciós vezető, aki ellenezte volna.
Leginkább a párt erdélyi vezetői szorgalmazzák az eltávolodást a szocdemektől és érvényre juttatni az I.C Brătianu által 1905-ben megfogalmazott jelmondatukat: „Magunk Által” (Prin Noi Înșine).
Így próbálják ellensúlyozni az elkerülhetetlen kormányzati megszorító intézkedések miatti népszerűségvesztésüket és elejét venni a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) további erősödésének Erdélyben.
Kétlaki politizálásukat könnyen kihasználhatja úgy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), mint az AUR, hisz elég szembesíteni a kormányzati megszorító intézkedéseket a populista választási ígéretekkel.
Nem dőlt még el az államelnökjelölt személye sem. Nem ördögtől való az a feltételezés, hogy amennyiben az EP választások eredménye a liberálisok szempontjából mérsékelt, közösen jelölik a PSD-vel jelenlegi elnöküket, Nicolae Ciucăt, ha ő írásban vállalja, Marcel Ciolacut nevesíti kormányfőnek és újabb négy évre marad a nagykoalíció.
Más forgatókönyv is elképzelhető. A jövő évi állami költségvetés elfogadása a sarokkő. Amennyiben ezt Marcel Ciolacu kormányfő keresztül tudja vinni a parlamenten decemberben, akkor a liberálisok számára időhiány miatt értelmetlen lenne a kormánykoalícióból való kiugrás, bármire hivatkoznának.
Már a római Sallustius megmondta, „Mindenki a maga szerencséjének kovácsa” („Faber est suae quisque fortunae”) ami összecseng a liberális „Magunk Által” jelmondattal.
Lakatos P.