A tűzzel játszanak azok a politikusok és az általuk pénzelt, őket kiszolgáló média, (úgy Magyarországon, mint Romániában), akik egyfelől burkoltan kokettálnak az irredentizmussal, másfelől akik ezt már-már sovinizmusba hajlóan túlreagálják.
Mindkét tábornak hasonlóak a céljai. A kormányon levők igyekeznek elterelni a figyelmet a gazdasági nehézségekről és a megoldatlan egészségügyi, tanügyi, szociális problémákról.
Viszont akadnak specifikus célok, motivációk is.
Mivel az olcsó orosz gáz mítosza megbukott, az Orbán kormány Moszkvabarát narratívájának igazolására, elkötelezett influenszereik belengették, hogy orosz győzelem esetén Kárpátalja egy része, amely Viktor szerint „ősi magyar föld”, visszakerülhet az anyaországhoz.
Romániában a jövő évi választásokra készülve, a pártok már elővették a nacionalista kártyát. Gőzerővel kalkulálják, mi hozhat többet a konyhára.
Az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) számára adott a recept. Kihasználni a nehéz gazdasági helyzetben levők elégedetlenségét, megspékelve jó adag szélsőséges nacionalizmussal, unióellenességgel és felelőtlen, jövőbe vesző, populista ígérgetésekkel. A Dan Tănase féle, úgymond a székelyföldi románok védelmében történő, magyarellenes hangulatkeltés, az alakulat erdélyi specialitása.
A kongresszusát szombaton tartott USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) népszerűségi lejtmenetben van, szövetségeseket keres a jobboldalon, főként a liberálisok rovására, ezért a nemzetiségi kérdésben visszafogottabb.
A Iohannis államfő által háttérből irányított Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyzete a legkomplikáltabb.
A párt erdélyi megyei vezetői (Bolojan, Cozma, Dobre, Tișe) szeretnék megőrizni a PSD-vel szembeni domináns helyzetüket, ugyanakkor „magyarok nélkül” jelszóval akarják visszaszerezni a jelenleg RMDSZ vezetésű Maros, illetve Szatmár megyét. Ehhez szükségük van közös jelöltekre a szocdemekkel, valamint nacionalista felhangokra, amivel az AUR-tól vennének el szavazókat.
Jól jött nekik az RMDSZ kiválása a kormányból, amihez Iohannis segítségével hatékonyan hozzá is járultak, de vitán felüli vezető hiányában, belső hatalmi harcaik és megosztottságuk következtében egyre nyilvánvalóbb térvesztésük.
A jövő évi európai parlamenti választás eredménye vízválasztó lesz számukra, mert megmutatja a párt valós támogatottságát.
A májusi várakozáson aluli szereplés esetén, az őszi parlamenti választási kampányuk a nagykoalíciós kormányzást célozza meg, viszont jó eredménnyel a tarsolyban, bízva az általuk jelölt államelnök megválasztásában, megpróbálják a 2020-as forgatókönyv megismétlésével a kormányalakítást.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) aránylag kedvező helyzetben van, bár vesztett pár százalékot a támogatottságából. Marcel Ciolacu a vártnál határozottabban vezeti pártját, számára kormányfőként a legnagyobb kihívás a gazdaság recessziójának, stagnálásának elkerülése, az infláció visszaszorítása és az eladósodás csökkentése, amihez elengedhetetlen az uniós alapok lehívása.
A kormányzás a liberálisokkal nem lesz zökkenőmentes, de a szakítás és az előrehozott választás hangoztatása csak ijesztgetésre való.
Magyarellenes megnyilvánulásra a szocdemeknek is vannak Radu Cristescu féle, több pártot megjárt csahosai, akiktől a pártvezetés adott esetben elhatárolhatja magát.
Az RMDSZ miután kitaktikázta magát a kormányból, fura helyzetbe került.
Bár az Orbán kormány Brüsszelellenes, oroszbarát különutas politikája és emiatti elszigetelődése részben hozzájárult a Iohannis által irányított liberális kiszorításhoz, a Szövetség nem mondhat le a fideszes segítségvárásról.
Ez, látva a magyar gazdaság állapotát, leginkább támogató nyilatkozatokra, esetleg a megkezdett programok befejezésére fog korlátozódni.
Többen úgy vélik, az AUR megerősödése és fokozódó nacionalizmusa a fenyegetettség érzését növeli a magyarokban, ami a választásokon való nagyobb részvételt eredményezheti. Nem kéne csak erre hagyatkozni.
A politikusok is voltak gyerekek, emlékezhetnének a szülői intésre: -aki a tűzzel játszik könnyen megégetheti magát.
Lakatos P.