A hír, hogy Románia államadóssága meghaladta a bruttó hazai össztermék (GDP) 50%-át, elérve a 706,5 milliárd lejt, eltörpül a kormányváltással kapcsolatos találgatásözön mellett.
Sok ez az adósság, vagy elfogadható?
Igaz, a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint, az adósságküszöb túllépése következtében, 50%-55% között, a kormány köteles programot készíteni és elfogadtatni az adósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentésére.
Azt az elemzők is elismerik, hogy az 50%-os küszöb egyezményesen lett meghatározva, nem tudományos számítás eredménye, országonként különböző.
Jól jelzi ezt, hogy 2022-ben az Amerikai Egyesült Államok köztartozása meghaladta a GDP 130 %-át, Magyarország esetében a 73,5 %-ot. Az Európai Unió átlaga 88%, az Euróövezeté 95,4 % volt.
Hab a tortán, hogy az államadósság arányának csökkenését segíti a magas infláció, mert az felfújja a számszerű GDP-t.
Sokkal fontosabb és mérvadóbb a folyamatok elemzése, esetünkben a 2018 óta tartó adósságállománynövekedés.
A pénzügyminiszter elismerte
Az Antena3 CNN-nek adott interjújában Adrian Câciu pénzügyminiszter kissé sajátos módon értelmezte az említett törvényi előírást.
Szerinte, mivel a túllépés ideiglenes, nem szerkezeti hiányosságok következménye, így nem kötelező speciális programot készíteni és elfogadtatni.
Hozzátette, Romániának minden évben deficites a költségvetése, nincs lehetősége többlettel zárni.
Azzal indokolta az első negyedévben felvett rekordnagyságú kölcsönt, hogy előfinanszírozhassa a 100 milliárd lejnyi, idén lejáró hitel visszafizetését, valamint a most kedvezőbb kamatfeltételekkel.
Az eljárás hasonlít az Orbán Viktor-Matolcsy György páros által sikeresen alkalmazott megoldásra, amiről itt írtam, az EU-s pályázatok előfinanszírozása esetében.
Akkor lenne gyümölcsöző Câciu pénzügyminiszter grandiózus hitelfelvétele, ha azt a nyertes EU-s pályázatok előfinanszírozására fordítanák, nem pedig az államháztartás lyukainak betömésére, mert abból nem keletkezik értéknövelő beruházás.
Lakatos P.
