Nem érte el a tömegtájékoztatás ingerküszöbét az Európai Számvevőszék legújabb különjelentése: „Összeférhetetlenség az uniós kohéziós és mezőgazdasági kiadások terén”. (eca.europa.eu)
A magyarázat egyszerű, nagyon kevés konkrét esetet mutat be és azokban sem számszerűsíti az alkalmazott korrekciót.
Németország, Magyarország, Málta, Románia
Az Európai Számvevőszék azt vizsgálta, hogy ez a négy tagállam, a közös érdekeinknek fényében, megfelelően kezelte-e az összeférhetetlenséget a közös agrárpolitika és a kohéziós politika terén. A megállapítások elgondolkoztatóak.
Az összeférhetetlenség az uniós költségvetést érintő olyan szabálytalanság, amely akár csalárd tevékenységekkel is összefüggésben állhat.
Összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.
A 49 oldalas jelentés a szokásos brüsszeli stílusban íródott, vannak ugyan megvalósítások, de sok még a tennivaló.
Ezt bizonyítja a 2021. évi korrupcióérzékelési index, amely szerint az Európai Unióban az utolsó három helyen, ebben a sorrendben, Románia (45), Magyarország (43), Bulgária (42) található.
Egyajánlatos eljárás, forgóajtó-jelenség
A jelentés általános észrevételei között van néhány konkrétum is, sajnos számunkra nem éppen kedvező.
2020-ban az egyetlen ajánlattevőt felmutató eljárások aránya Romániában 41%, Magyarországon 39%, Németországban 19%, Máltán 16% volt.
Az összeférhetetlenség egy új fajtája a forgóajtó-jelenség, amikor egy köztisztviselő később a területéhez kapcsolódó szerepet tölt be a magánszektorban. Ez az Európai Bizottság és a tagállamok kormánytagjai esetében gyakori.
Sajnos a jelentés nem vizsgálta az uniós közbeszerzéseknél feltárt szabálytalanságok esetében alkalmazott korrekciók utóéletét.
Egy példa. 2019-ben a Bizottság súlyos hiányosságokat tárt fel a magyarországi irányítási és kontrollrendszer működésében a közbeszerzési eljárások ellenőrzésével kapcsolatban.
A Bizottság minden őrintett szerződésre 10%-os átalánykorrekciót alkalmazott. Az esetek nagyrészében az összeget az előfinanszírozó magyar állam állta, így a nyertes egyajánlattevőnek, túlárazás révén, busás haszna maradt, amiből bőven telik a hálapénz visszacsorgatására is.
Így válik kifizetődővé az összeférhetetlenség.
Lakatos P.
