Egy és fél év kormányzás után, február 10-én, közvetlenül Brüsszelből való hazatérését követően, hirtelen lemondott Natalia Gavrilița, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke.
Történt ez, miután az állam elnöke, Maia Sandu, berendelte őt és kabinetjét az elnöki hivatalba és szikrázó, feszültséggel teli gyűlésen, nyomatékosan adott hangot elégedetlenségének.
Higgadtan elemezve elmondható, a kormány bár nehezen, de tudta kezelni a járványhelyzetet, az energiaválságot, viszont elmaradtak a beígért reformok és egyes miniszterek megkérdőjelezhető intézkedései miatt csökkent a lakosság bizalma, erősödött az oroszbarát ellenzék hangja.
Alig két órával a lemondás után, az államelnök megbízta Dorin Recean 48 éves államelnöki tanácsost, aki 2010-2012 között informatikai miniszterhelyettes, 2012-2015 között belügyminiszter volt, az új kabinet megalakításával.
Intő jel Iohannisnak
Napjainkban a romániai politikai közbeszéd tárgya a beharangozott, májusi kormányfőcsere.
Bár a kormánykoalíció két pártja, a PSD és a PNL, ezirányú egyezményt írt alá, sok múlik Iohannis államelnök hozzáállásától. Alkotmányosan a csere a jelenlegi kormányfő lemondásával kezdődhet.
Több elemző felvetette, előfordulhat, hogy Iohannis, az orosz-ukrán háború miatti feszült helyzetre hivatkozva, nem fogadja el a lemondást.
Ez segítené a liberálisokat és elnöküket, Nicolae Ciucă jelenlegi kormányfőt, viszont nehéz helyzetbe hozná Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnököt.
A moldovai korányfőcsere az ellenpélda erre a típusú érvelésre. Az oroszok által sokkal jobban veszélyeztetett Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu, nem habozik kormányt cserélni országa érdekében, ha a helyzet úgy kívánja.
Ezek után nem sok érve marad Iohannisnak, ha az adott esetben magyarázkodnia kell, miért nem tartja be az egyezséget.
Mai magyar Odüsszeusz
Dorin Recean kormányalakítással megbízott szerint, a jelenlegi helyzetben a Moldovai Köztársaság nem hagyakozhat kizárólag semleges státuszára, fel kell gyorsítani az európai uniós integrációhoz elengedhetetlen feltételek teljesítését. Nagyon nem szeretne Oroszország közvetlen szomszédjává válni, ami Putint ismerve teljesen nem kizárható.
Ezzel szemben a mai magyar Odüsszeusz, miközben nem viasszal, hanem milliárdos Brüsszelellenes médiakampánnyal süketíti szavazóit, a kormányhoz láncolva magát, halálmegvető bátorsággal hallgatja Novák Katalin államelnök sziréni kijelentését: „Európa nélkül nincs magyar jövő”.
Ide nekem a medvét is, shakespeare-i felkiáltással, tántoríthatatlanul megvezet külön útján, mert nem fél az esetleges orosz szomszédságtól.
Ez az igazi vezetői munkamegosztás, a kettős beszéd non plus ultrája.
Lakatos P.
