Még el sem ült az öröm a soron következő labdarúgó EB selejtezőinek sorsolását követően, ahol Románia a lehető legkönnyebb csoportba került, máris politikai üröm vegyült az örömbe.
Az I csoportba került Koszovó válogatottja is, viszont a 2008-ban a függetlenségét kikiáltó, albán többségű ország létét Románia a mai napig sem ismerte el, másik négy uniós tagállammal egyetemben.
Az elutasítás politikai indokai közismertek, viszont az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 2016-ban tagjai közé fogadta Koszovót.
Szabad-e nemlétező ország válogatottjával hivatalos mérkőzést játszani?
Ezt kérdezi a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) attól a román kormánytól, amely sokkal fajsúlyosabb problémákra keres megoldást.
A nyugdíj- és minimálbérnövelés mértéke, az infláció megfékezése, a 2023 évi állami költségvetés tervezetének benyújtása a parlamentnek, mind-mind előbbre való.
2023 június 16-ig, az első Koszovó-Románia mérkőzés időpontjáig lehet tanakodni a megoldáson.
Nem várható gyors döntés, annál is inkább, mert az egyezség szerint jövő év májusában kormányfőcsere lesz. Nicolae Ciucă szívesen testálja majdani utódjára a döntés jogát.
Bár az utóbbi időben nem remekelt a román válogatott, valószínű, a kormány nem meri magára vállalni a pályára nem lépés (0-3) ódiumát és az ezzel járó népharagot.
Maradnak a precedens értékű, más kormányok által hasonló helyzetben alkalmazott látszatmegoldások: harmadik oszágban lejátszani a mérkőzést, vagy zászló kitűzése nélkül, kisbetűvel írva Koszovót az eredményjelző elektronikus táblán, illetve nagyvonalúan szemet húnyni és eltekinteni az érvényben levő parlamenti határozattól.
Szerintem ez utóbbi fog történni, ebben már van gyakorlata a bukaresti politikumnak.
Baj csak az esetleges vereséget követően lehet, amikor az ellenzék szerint jobb lett volna betartani a volt külügyminiszter, Teodor Meleșcanu elvi álláspontját és nem lejátszani a mérkőzést.
Utólag könnyű okosnak lenni.
Lakatos P.
