Politika

50 bani aprópénz

A végig nem gondolt, a középtávú hatásokat figyelembe nem vevő, központi kormányzati beavatkozás a gazdasági folyamatokba, komoly veszélyforrás.

Joseph Stiglitz, közgazdasági Nobel-emlékdíjas professzor szerint: „a piaci hibák kiküszöbölésére irányuló kormányzati döntések csak újabb hibákat szülnek”.

Ötletelésből, a jelenlegi összetett gazdasági és pénzügyi válság megoldására, nagy a felhozatal az ársapkától a „viharadónak” nevezett lufiig.

Nincs univerzális megoldás, minden eljárásnak vannak nemkívánt mellékhatásai is.

Bár az Európai Unió országai hasonló kihívásokkal néznek szembe, mégis gazdaságpolitikájuk eltérő. (A gazdaságpolitika egyik meghatározása: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi és politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz.)

Bármelyik kormány, helyzetének megfelelően, prioritási sorrendet kéne meghatározzon, számára mi a legfontosabb, a növekvő infláció kezelése, a létminimum alatt élők támogatása, az energetikai függetlenség, a gazdaság fejlesztése, a klímavédelem, stb.

Románia koalíciós kormányának két pártja, a PSD és a PNL, Buridán szamara módjára, nem volt képes közös nevezőre jutni a prioritásokat illetően.

Hogy ne lehessen tétlenséggel vádolni őket, pótcselekvésként, három hónapra, 50 banival csökkentették az üzemanyag árát, anélkül, hogy rögzítették volna az árszintet. Így a következő áremelés legalább ennyivel, de inkább többel lehet nagyobb.

Az érdemi intézkedések váratnak magukra június 30-ig, hacsak nem követik az Orbán modellt, amihez viszont nincs megfelelő potenciáljuk és alkotmányos hátterük.

Ezzel szemben Magyarország kormányának egyértelmű prioritása az ellenzék totális legyőzése az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon. Ezért a forint leértékelése, a meghosszabbított ársapka, az extraprofitadó úgymond, a családok védelmében. Orbán Viktor tudja mit és miért csinál, ezért csodálják Romániában.

 A negatív következmények, óriásit ugró infláció, megnövekedett államadósság, növekvő hitelkamatok később válnak nyilvánvalóvá és érzékelhetővé.

Hiába van és lesz igaza Stiglitznek, utólag megmagyarázza, hogy az áprilisi választáson erre kapott felhatalmazást és különben is, Brüsszel volt a hibás, mert nem folyósította idejében a megígért támogatást, az elhúzódó háború, Soros, Gyurcsány, stb.

Lakatos P.


Érdekelhet még...

Népszerű cikkek...