Románia kormánya 2022 április 14.-én sürgősségi rendeletet fogadott el, az Európai Unión kivülről érkező, 2 millió eurót meghaladó, közvetlen beruházások vizsgálatára.
Az EU-s előírás romániai jogszabályba történő átültetése, mint eddig annyiszor, most is sajátságos, csak Romániában létező elemekkel bővült.
Az elfogadható, hogy az EU ellenőrizni kívánja a tagországai piacára kívülről érkező, (amerikai, orosz, kínai, japán stb.), jelentős volumenű beruházásokat, amelyek adott esetben biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Hasonlóan cselekszik az Egyesült Államok és Ausztrália, amikor nemzetbiztonsági kockázatnak minősítik az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű Huawei kínai céget. (A fáma szerint inkább a konkurenciától félnek).
Románia esetében, az elfogadott sürgősségi rendelet alapján létrejön a kormánynak alárendelt, nem jogi személyiségű, „Bizottság a közvetlen külföldi beruházások vizsgálatára” (CEISD).
A 12 különböző intézmény képviselőiből álló bizottság állandó meghívottja a belföldi és külföldi titkoszolgálat, (SRIés SIE), egy-egy képviselője.
A Bizottság javasolhatja a 2 millió euró feletti, unión kívüli, közvetlen beruházás elfogadását, vagy elutasítását. Ez utóbbi esetben biróságon lehet jogorvoslatot keresni.
Itt kezdődnek a romániai „specifikumok”.
Amennyiben az elutasítás a titkosszolgálatok javaslatára történik, amit jobb esetben „csak titkosítanak”, mint Magyarországon a Paks 2 szerződést, vagy amint Romániában, az Orniss személyi biztonsági tanusítvány esetében szokásos, nem is indokolnak, a birósági kereset sikere illuzórikus.
Romániában nincs az a bíró, aki titkosított, általa és az ügyvéd által sem ismert okok alapján megfogalmazott titkosszolgálati állásfoglalással szembemenne.
Mi több, személyi felelőssége sincs a titkosszolgálatok képviselőinek, hisz ők „csak véleményt” fogalmaztak meg, a döntést először a Bizottság, utóbb a bíróság hozza meg.
Az már csak hab a tortán, hogy Anton Rog SRI igazgató őszinteségi rohamában, vagy a túlzott magabiztonság miatt, a Digi24-nek adott interjújában kijelentette, mindegy, hogy képviselőjük tagja-e a bizottságnak, vagy sem, amúgy is megszokták kérdezni a szolgálatokat. Magyarán, a sürgősségi rendelet csak törvényesíti az eddigi „ex lex” állapotot.
„Szégyelje magát, aki rosszat gondol róla”, szól Nagy-Britannia harmadik legrangosabb kitüntetése, a Térdszalagrend jelmondata, viszont a titkosszolgálatoktól sem idegen a konkurenciaharc befolyásolása, így ez a feltételezés még az MI6 esetében sem zárható ki, a hazaiakról pedig jobb nem beszélni.
Lakatos P.
