Beigazolódott. A koronavírus-pandémiát követően életünk, társadalmi, közösségi viszonyaink megváltoztak. Énekelhetjük a nótát napestig, hogy „legyen úgy, mint régen volt”, de ez nem jön össze.
Az ukrán-orosz háborút követően (egyszer így vagy úgy vége lesz), Európa gazdasága irányt és sebességet módosít, egyes területeken lassít, másokon felgyorsít.
Első látásra úgy tűnhet, a 2021 júliusában elfogadott európai zöldmegállapodás (Green Deal) javaslata, mely szerint 2030-ra 40%-ra emeljék az EU energiaszerkezetében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzést, késni fog.
Első helyre került az orosz gázról való leválás, amint az Európai Bizottság REPowerEU névre hallgató, márciusban ismertetett terve vázolja.
Szép, ambiciózus terv, a papír sok mindent elbír, viszont országonként eltérő helyzetek vannak, átmenetileg más és más megoldást alkalmaznak.
Egyesek újra működtetik a környezetvédelmi engedéllyel még rendelkező széntüzelésű hőerőműveiket, mások folytatják a megkezdett atomerőművek építését.
Ezzel párhuzamosan folynak a beruházások az amerikai, katari, norvégiai cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadói és továbbküldési kapacitásainak bővítésére.
Arról kevés szó esik, főleg választások küszöbén, (lásd Franciaország, Magyarország), hogy a megújuló energia, amihez óriási mértékű beruházásokra van szükség, drágább a gáz és olajtüzelésnél.
Az energia elkerülhetetlen drágulása átrendezi a nemzetgazdaságokat, ugyan országonként eltérő mértékben, de fel kell rá készülni. Szemléletváltásra, a kihívásokkal történő szembenézésre kényszerülnek a pártok és kormányaik.
Nagy úr a muszáj, viszont az említett új beruházások hozzájárulhatnak az európai zöldmegállapodás gyorsabb kivitelezéséhez.
Az ideiglenes lakossági energiaárkompenzáció (Románia), az árstopos rezsiharc (Magyarország) 2022-ben még úgy-ahogy fenntartható, de jövőre új útra kell lépni.
Jól látja Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár: „Az energiában és az élelmiszerben az a közös, hogy a fogyasztás során megsemmisülnek. Az árakat tehát döntően az újratermelés költségei határozzák meg. Ezen termékek piaci ára ráadásul erősen ingadozó. Az Európai Uniónak pedig a közös agrárpolitika mellett végre közös energiapolitikára is szüksége lesz.”
A politikusok adott esetek megoldásában szívesen hivatkoznak a „tűzoltómunka” szükségességére, figyelmen kívül hagyják, hogy eltérően tőlük, a hivatásos tűzoltók szakmailag előzetesen felkészültek a gyors beavatkozásra.
Kormányok esetében ez nem mindig mondható el.
Lakatos P.
