Románia miniszterelnöke, Nicolae Ciucă, kedden fogadta a Román Olimpiai és Sportbizottság vezetőit, akik javasolták, merjenek nagyot álmodni és Románia iratkozzon fel a 2028-as téli ifjúsági olimpiát megrendezni szándékozó országok listájára.
Nem vagyok álomfejtő, közgazdászként elemzem a felvetést, amire egyelőre a kormányfő semmitmondó választ adott. Néhány, az utóbbi nyári, téli olimpiák rendezésével kapcsolatos tanulságos észrevétel.
Közel tíz évvel ezelőtt, 2012 októberében hirdették meg az idei téli olimpiát. A 7 jelentkezőből 4 népszavazást követően visszalépett. A fináléba Oszló (Norvégia), Almaty (Kazahsztán) és Peking (Kína) került. Oszló visszavonta jelentkezését. A szavazáson Peking 44:40 arányban nyert. Képzeljük el, idén milyen lenne a kazahsztáni téli olimpia orosz katonai felügyelettel a terroristák megfékezésére.
Băsescu levitézlett államfő örökérvényű megállapítása, mely szerint a tél nem olyan, mint a nyár, érvényes az olimpiára is. Míg a legutóbbi, tokiói nyári olimpián 33 sportágban osztottak érmeket, az idei télin 15 sportág szerepel, ezek közül csak három, a jégkorong, a mű- és gyorskorcsolya, valamint a curling, ami zárt térben, sportcsarnokban zajlik.
A nyári olimpia, a sok helyszín és az utólag kevéssé hasznosítható létesítmény miatt, roppant költséges. Görögország gazdasága az athéni olimpia rendezésébe belerokkant, a magyar kormány a közvélemény nyomására letett eredeti rendezési szándékáról.
A 2021-es tokiói nyári olimpia a tervezett 7,5 milliárd dollárhoz képest, a Reurters szerint minimum 18,1 milliárdba került, ráadásul a pandémia miatti jegybevételkiesés is jelentős.
A téli olimpiák sorából kilóg a 2014-es Szocsiban megrendezett, amely minden idők legdrágábbja, 51 milliárd dollárba került. Igaz, ebből, Borisz Nyemcov orosz miniszterelnök-helyettes szerint 30 milliárd dollárt loptak el a korrupt hivatalnokok és vállalkozók.
A pekingi téli olimpia előzetes költségvetése 3,1 milliárd dollár, amiben nincs benne az a 5,1 milliárdos gyorsvasútberuházás, ami lehetővé teszi a több mint 200 km/óra sebességű gyorsvonatoknak, hogy alig egy óra alatt tegyék meg a Peking, valamint a 230 km-re levő helyszínek közötti távolságot.
A romániai gazdasági viszonyok ismeretében megfontolásra érdemes a javaslat, még ha első hallásra merésznek tűnik is. Ha 2023-ban a voksoláson Románia nyer, öt év alatt kell megvalósítania vállalásait, de eközben etaponként lesznek nemzetközi ellenőrzések.
A téli ifjúsági olimpia, bár arányaiban kisebb a felnőttekénél, költségeinek tervezésénél figyelembe kell venni többek között az új sportlétesítmények és infrastruktúrák létrehozását, az utaztatást, valamint a lebonyolítás energiaszükségletét.
Romániában nagyobb infrastrukturális beruházás csak akkor készül el időben, ha az ország nemzetközi presztizse a tét. Így történt a legutóbbi foci EB-re épített stadionok és a Bukarestet az Otopeni reptérrel összekötő vasútvonal esetében is.
A tíz éve épülő Brassó-Vidombák repülőteret ez év végéig remélhetőleg átadják a forgalomnak, így „csak” a Ploiesti-Brassó-Marosvásárhely autópálya megépítése okozhat gondot, de arra már húsz éve van igény és ígéret.
Erre uniós források is igényelhetőek, a megtérülés biztosított. Elég, ha csak a hétvégi, ezen a szakaszon kialakuló többkilométeres autósorokra gondolunk.
A kültéri helyszínek energiaellátása már komoly gondot jelenthet. A csapadékhiány miatt a síterepeken a mesterséges hó előállításához hóágyukra van szükség. Kínában nagyjából háromszáz hóágyú biztosítja a szükséges hóréteg vastagságát, amihez hozzávetőleg 185,5 millió liter vizet használnak fel. (A Nature-ben megjelent tanulmány szerint).
Romániában elengedhetetlen az újabb víz-, szél- és naperőművek létesítése, az ország energiaellátásának biztosítására. Az említettek olyan beruházások, amelyekre amúgy is égető szükség van és minden politikai párt egyet érthet velük.
Ennek a hasznos álomnak megvalósítását két tényező gátolhatja meg. A politikai akarat hiánya, valamint a korrupció miatti leállások, mint történt a Bechtel által megnem épített autópálya esetében.
Lakatos P.
