Pandémia, növekvő infláció, rekordmagas energia, gáz és üzemanyagárak, politikai válság a romániai helyzet jellemzői. Ezekkel kapcsolatos az újabb bukaresti csodavárás Maglavit módra. (1935-ben egy maglaviti pásztorembert állítólag megszólított az Isten és megmondta neki, mit tegyenek az emberek, hogy megüdvözöljenek. Az akkori újsághírek hatására közel két millióan zarándokoltak el Maglavitra csodában reménykedve). Napjainkban sokan várják, hogy a Szentlélek szólítsa meg Iohannist, hagyja félbe az önfejűsködést, a kevélységet és nevesítsen egy olyan kormányfőjelöltet, akit a félig felbomlott koalíció minden tagja elfogad. Rengeteg olyan sürgős tennivaló lenne, amelyekre egy ügyvezető kormánynak nincs jogosultsága. Más években októberi elemzést követően, november elején az állami költségvetés módosításával lehetett átcsoportosítani forrásokat azoktól a minisztériumoktól, költségvetési intézményektől, amelyeknél már látható volt, hogy év végéig az adott célra nem tudják azokat felhasználni, más főhitelutalványozóknak. Ami a jövő évi állami költségvetés tervezetét illeti, ezt október 15.-ig a Kormány a Parlament elé kellett volna terjessze, így annak jóváhagyása is késhet. Igaz, ezt már megszokhattuk az előző években, mint azt is, hogy ennek következtében 2022-ben is késni fog a beruházások beindítása. Gondot okoz a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) végső jóváhagyásának csúszása is, az eredetileg szeptember 27.-én diadalittasan bejelentetthez képest. Csak remélni lehet, hogy év végéig a 13%-os előfinanszírozás 3,8 milliárd eurója megérkezik. Ez a terv hivatott a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból Romániának jutó 29,2 milliárd euró felhasználási módját részletezni. A helyzetet tovább súlyosbítja az ügyvezető kormányfő, Florin Cîțu megalapozatlan szuperoptimizmusa. A Standard&Poors nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB-/A-3 befektetési ajánlású besorolását, amit Cîțu győzelemként értékel, pedig ez szavakban alsó közép kategóriát jelent, ami csak egy fokkal jobb, mint a befektetésre nem ajánlott kategória. Figyelembe véve az energia, gáz és üzemanyagárak növekedését, minek következtében az eredetileg 5,6 %-ra tervezett infláció az év végére meghaladja a 7,3 %-ot, ezt súlyos következmények nélkül még a Nemzeti Bank kamatemeléssel sem képes kordában tartani (csökkenti a gazdaság fejlődését). Nem mindenki olyan optimista, mint a kormányfő, ennek tudható be, hogy a Pénzügyminisztérium októberben, 10%-al drágábban (4%-ról 4,44%-ra) vett fel kölcsönt a tízéves államkötvények piacán, mint szeptemberben. A Standard&Poors szerint, ha a politikai válság állandósul és nem sikerül egyensúlyba hozni a költségvetést, legközelebb a nemzetközi hitelminősítők BB+, befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolhatják Romániát, amit jó lenne elkerülni. Politikai realizmus vagy csodavárás következik?
Lakatos P.
